Szia Apa!
A tegnapi nap elég eseménydús volt. 10 hónapos lettem ugyebár, és ennek örömére megcsípett egy méhecske, amikor az udvaron játszottunk az Anyával. Kellett nekem lemászni a plédről... Anya szerint hősként viseltem a sebesülést, vagy ahogy a mamáék mondták, a "bibit". Persze sírtam nagyon, kb. annyira, mint mikor a doktor bácsinál voltunk még régebben, és szurit kaptam. Aztán az Anyáék tettek rá borogatást, meg bekenték valami kencével, és igazándiból utána már semmi probléma nem volt. Egy darabig még rágcsáltam a rongyot, amivel bekötözték a kiskezem, de aztán már nem is foglalkoztam az egésszel... Szóval ez volt tegnap!
Itt láthatod a bibis kezem:
Ma megint csak nem unatkoztunk. Egy óra körül jött haza a Papa a dolgozóból, és mentünk be Fehérvárra a Mamáért, majd vettünk nekem néhány dolgot, aztán Tescoba is beugrottunk, aztán még Pátkára is elmentünk a Nenéékhez... Szóval gondolhatod, Apa, hogy mennyire elfáradtam estére. Kicsit korábban is mentünk ma fürcsizni, mert a nagy jövés-menésben én persze nem aludtam egy percet sem, így kb. déltől estig fenn voltam, és a végére már kissé nyűgös lettem.
Este sapi bemutatót tartottam az új szerzeményekből. Neked melyik a kedvenced, Apa? Nekünk az Anyával a kis rózsaszín sildes "kamionos" satyek (egyébként kifordítható, és a másik oldala keki zöld, rózsaszín mintával). Az Anya szerint az "annnnyira aranyos!".
És még egy bónusz kép... Itt épp ücsörgök a Tesco bevásárlókocsiban, és várom a mamáékat:
Utolsó kommentek