Nem tűntem ám el, csak csomó dolgom volt a héten. Gyakorolnom kellett a négykézlábon hintázást, és ki kellett találnom, hogyan tudnék egyedül felülni. (Már elegem volt a sok hason fekvésből...) Jelentem, sikerrel jártam, és kb. két napja már, hogy simán felülök, ha kedvem tartja. Márpedig elég sokszor kedvem tartja. Bevallom, mióta elsajátítottam ezt az új tudományt, azóta szinte egész nap ücsörgök. Felülök, játszom, felborulok, aztán újra felülök, és így tovább... Ülök a járókában, ülök a szőnyegen, az ágyon, és ülök akkor is, amikor aludni kellene (az Anyukám nagy-nagy örömére):