Szia Apa!
Nagy nap volt a mai. Életemben először homokoztam! Az egész úgy kezdődött, hogy volt a játszótéren egy kislány (épp velem egyidős), aki mindenfelé mászott a fűben, homokban, és a nagyokkal együtt ücsörgött a homokozóban. Néztük őt az Anyával, hogy hogy kavar a földön (nagyon aranyos volt), aztán az Anya kíváncsi lett arra, hogy én mit csinálnék, ha letenne. Meglepődött, mert arra számított, hogy majd megyek neki a nagyvilágnak, mint otthon, én viszont csak ültem, vizsgálgattam a talajt, és nem mozdultam egy tapodtat sem. Na jó, azért látszott rajtam, hogy erősen tépelődök, mi is legyen? Induljak, ne induljak? Végül mindenféle csalogatásokkal dacolva csak maradtam a helyemen, de jól elvoltam én ott is.
Itt láthatod, hogyan üldögélek egymagam a játszótér közepén, s közben azon töröm a buksim, mi is legyen...
Aztán az Anya átrakott a homokozóba, a csajoktól meg kaptam kölcsibe egy lapátot, és onnantról kezdve aztán ment a homokozás... Szedegettem kavicsokat, ágakat, túrtam a homokot, és büszke lehetsz rám Apa, mert semmit sem ettem meg ezek közül! :)
Itt a Hajnikával ücsörgünk, mert ő is kedvet kapott a homokozáshoz:
Itt meg én vagyok ezzel a szép zöld homokozólapáttal:
.jpg)
Jó kis nap volt!
Utolsó kommentek