Drága Apukám!
Tegnap nem jelentkeztem, de igazából nem is történt semmi különleges. Az idő is elég ramaty volt odakinn, úgyhogy még csak a játszótérre se mentünk el az Anyával, csak ide a ház elé vitt ki levegőzni egy fél órácskára. Az éjszaka megint bealakítottam, 10-kor, 11-kor, éfjélkor, 2-kor, majd 5-kor is sírtam az Anyának, hogy jöjjön, de remélem, azért nem haragszol rám emiatt, nem direkt volt. Az Anya meg is ígértette velem, hogy ma jó kislány leszek, és szépen alszom az éjjel. Háát... meglátjuk.
Ma már szép napsütéses idő volt, úgyhogy kimentünk a játszótérre. Apa, képzeld, már vannak barátnőim, azt hiszem, Legalábbis van két kislány, akikkel szinte mindig találkozom ott, és az egyikük még meg is simogatta az arcomat. Ja, és megint tanultam egy új "szót": ká-ká-ká vagy ka-ka-ka. A vicces, hogy épp akkor mondtam az Anyának, mikor bekakiltam. :) De nyugi, nem maradtál le az első igazi szavamról, mert ez még nem volt szándékos, később mondogattam máskor is...
Délután a Tomi nagybátyám meghozta az új fényképezőgépünket, úgyhogy ki is próbáltuk az Anyával. Egyelőre a videót még nem, de a fotók közül itt van néhány:
Utolsó kommentek