Drága Apukám!
Ma második napja, hogy itthon vagyunk az Anyával. Tegnap elég jó idő volt, úgyhogy délelőtt is, délután is kimentünk egy picit. Voltunk a városban is, vettünk ezt-azt, meg hintáztunk egyet a Posta Parkban, a játszótéren. Egyébként hamar elment a nap, azt hiszem, elég jó kislány voltam, úgyhogy nem panaszkodhat az Anya.
Ma már egy kicsit meggyűlt velem a baja. Nem akartam aludni. Délután már nagyon fáradt voltam, de mégse volt kedvem hozzá, és vagy egy órát ordítottam teli torokból, mire nagy nehezen dűlőre jutottunk. A Dédi szerint a szél csinálta ezt velem. Biztosan... én nem értek hozzá. Az viszont igaz, hogy ma elég bolond szél fújt, úgyhogy nem is nagyon mentünk messzire az Anyával, csak ide a Jázmin térre, a játszóra. Amúgy minden okés. A délutáni nem alvásos mutatványomat leszámítva el voltam, mint a befőtt. Újabban a bébitaxim a legérdekesebb. Ide-oda tologatom a parkettán, és nagyon élvezem! Néha fel is borítom, és megszerelem:
Ezek pedig játszóteres képek... Remélem, nem unod még a hintás fotókat: :)
Ez pedig már otthon, az udvarban készült. Azt gondoltuk az Anyával, már biztosan hiányzik neked a Rudolf, úgyhogy most láthatod. Meg azt is, hogy ma már nem féltem tőle. (Mert nem tudom, meséltem-e, de mikor megjöttünk a mamáéktól, egy kicsit megijedtem a két nagy kutyától...)
Utolsó kommentek